Szabadságom alatt a 12 napból 11 napot töltöttem futással. A kitűzött cél 100 km volt. Ezt már bőven átléptem a hétvégén, a mai küzdelmes futásokkal megvan a 150 km. Reggel fél 7-kor indultam Zsuzsival, futottunk 4 km-t, de nagyon szenvedtünk az emelkedőkön. De megcsináltuk. Mondtam is Zsuzsinak, hogy ez ma nem fog menni nekem. Fáradt vagyok és álmos, de a kitűzött célokat meg kell csinálnom. Gyors búcsút vettünk egymástól, ittam és már futottam is tovább, előttem állt még 8 km. Eszembe jutott, hogy tegnap reggel szuper jól sikerült a futás. A Running indexen is kaptam 55 pontot, aminek nagyon örültem. A héten ruháztam be egy Polar H10 mellkaspántba, amit nem bántam meg, sőt nagyon hasznos, és kényelmes viselet is. Pontos pulzusmérést és még running indexet is kapok az edzés végén. Tegnap reggel nagyon örültem a magas pontszámomnak, és kicsit elkeseredtem, hogy ma fáradtan mit fog mutatni az értékelés. De már el is hessegettem ezeket a gondolatokat és eszembe jutott az októberi célom, a Maraton. Mondtam is magamnak nem érdekel, csak futok ahogyan tudok és ahogyan megy, a lényeg, hogy ma is meglegyen az edzés, az a fontos, hogy októberre felkészüljek a Maratonra a többi nem számít. Meg különben is ezt a Maratont most a gyerekekért futom, nem adhatom fel. Aztán csak futottam és futottam, az emelkedőn felfelé, és széllel szemben. Van egy bejáratott útvonal, amin futunk. Ez pontosan 2 km. A felénél van egy kis emelkedő. Ezt ma hatszor kellett megtennem, ráadásul szembeszéllel. Viszont nem volt hőség, ezért meg sem álltam ezen a 8 km-en frissíteni. Nagyon meglepődtem, amikor egyre jobban gyorsultam. Nem is értettem hogyan lehetséges ez. Végül több mint 1 perccel jobb időt futottam, mint tegnap és 57 pontot kaptam a running indexen. A lényeg, hogy megcsináltam a 150 km-t!!!!! El sem hiszem, de megvan.